Séramóra Karácsony – 3. állomás

séramóra karácsony

3. állomás

3. állomás

Evangélikus templom

A QR-kód az Evangélikus templom bejáratától – ha szemben állunk – jobbra eső kandeláberen van.

Az állomás GPS koordinátái: 46°54’31.1″N 19°41’32.0″E

Baba bújik meg a díszek között 1935-ben (Kép forrása: FORTEPAN)

Karácsonyfa

Örökzölddel (például magyallal, fagyönggyel, fenyőággal) díszíteni az otthont téli időszakban a kereszténységet megelőző ősi szokás volt. A zöld ágak jelképezték a természet megújulását, hirdették a tavasz eljövetelét akkor is, amikor látszólag minden halott.

Magyarországra az 1820-as évekre érkezett meg a karácsonyfa német-osztrák közvetítéssel, de csak száz éve, az 1920-as évekre lett általános a karácsonyfa-állítás az otthonokban. 

(Forrás: Tészabó Júlia: Karácsony. Magyar hagyományok. Kossuth Kiadó, 69-77.)

Evangélikus templom tanácsterme (Kép forrása: Séramóra Sétairoda)

Az első kecskeméti karácsonyfát nagy valószínűséggel Förster Hugó, itt állomásozó császári-királyi százados állította 1866-ban az evangélikus templom hátsó épületrészében. A karácsonyfa állításával és ruha-adományokkal a rászoruló, szegény gyermekek karácsonyát igyekezett szebbé tenni. 

(Forrás: Emlékkönyv 1792-1992. A kecskeméti evangélikus gyülekezet története. Szerk.: Kis János, Szilágyi Tibor. Kiadó: Evangélikus Gyülekezet, Kecskemét.)

1934-ben állították fel első alkalommal “Mindenki Karácsonyfáját” a főtéren a kecskeméti cserkészek. Céljuk az volt, hogy ünnepi hangulatot varázsoljanak azon szegények, nincstelenek számára is, akiknek sem fát állítani, sem ajándékozni nem volt lehetőségük. A karácsonyfa felállításán túl ünnepélyes műsort is adtak a cserkészek: háromszázan gyülekeztek a fa körül, amelyet reflektorokkal világítottak ki. Pásztorjátékot adtak elő, majd a cserkész zenekar is játszott, végül közös karácsonyi ének zárta az ünnepséget. 1938-ban pedig már következő beharangozót olvashatjuk: “idén a karácsonyfa ünnepség messze felülmúlja az előző évieket. A Mindenki ka­rácsonyfája a színes villanykörték csillogó sokaságában fog ragyogó díszben kiemelkedni a sötét háttérből és a cserkészkezek által ké­szített, és aranyba és ezüstbe öltöztetett remekebbnél remekebb díszek még színpompásabbá teszik. A nagy karácsonyfa mellett két oldalt négy-négy kisebb karácsonyfát helyeznek el. Ezeken szaloncukor, füge, csokoládé, csillag­szóró, gyertya és angyalhaj lesz. Minden kis karácsonyfa feldíszítését egy-egy kecskeméti cserkészcsapat vállalta el. A karácsonyfák mellett csomagok lesznek. A csomagokba pe­dig a cserkészszívek szeretetéből fakadó jó­szándékkal és segítőkészséggel ruhákat, élel­miszert, cukrot, lisztet, szalonnát és süte­ményt tesznek a szegények részére. […] Aztán nyolc cserkészfiú fel­emeli a kis karácsonyfákat és csomagokat, hogy meginduljanak a város nyolc pontja felé egy-egy szegény családhoz. Itt bekopognak az ajtókon, bebocsátást kérnek és rövid, ben­sőséges ünnepség keretében átadják ajándékai­kat.”

(Kecskeméti Közlöny, 1938. 12. 18., 14. o.)

FORTEPAN/ Jáki László

Rejtvény:

Keressétek meg az evangélikus templom hátsó épületrészét (tanácsterem vagy iskolaterem), ahol a város első karácsonyfáját felállították!

Várunk a következő állomáson!