séramóra karácsony
2. állomás
2. állomás
Városháza és Nagytemplom közötti térség
A QR-kód a Nagytemplom előtti zöldfelület szélén, a 0 km kőhöz legközelebb eső, Nyitra irányában álló kandeláberen van.
Az állomás GPS koordinátái: 46°54’26.8″N 19°41’29.8″E
Inkább meghallgatnád? Íme:
Téli sportok Kecskeméten: a Korcsolyázó Egylet
Melyik volt Kecskemét egyik legelső tömegsport egyesülete? Futball? Úszó? Nem! Hanem a korcsolya! A pályafenntartás ugyanis szervezettséget igényelt. 1879-ben alakult a Kecskeméti Korcsolyázó Egylet, amelynek jégpályája a nyáron strandként üzemelő Széktón volt.
“Az 1880-ik évi korcsolyaévadban több, mint 200 tagja lett az egyletnek, kik […] nem fáztak a fűtetlen rossz bódéban, s nem restelltek kimenni a Széktóra gyalog és omnibuszon, hogy a kedves üdítő mulatságban részt vegyenek, s ha hó esett, jézuskát csináljanak a hóban, vagy ha nagy szél fújt, gőzöst csináljanak, avagy nagy hidegben burgonyát süssenek.”
(Kecskemét, 1888. 12. 30.)
“A korcsolyázás, ez a testedző sport, mely laza társadalmi életünknek legegészségesebb fűszere, valahára megkezdődött. Az idő megemberelte magát s folyó hó 6-án a Gyenes- féle üzlet sarkán vígan lobogtatta a szél a kis kék-fehér jelző zászlót [az egyesület városközponti helyekre kihelyezte a zászlaját, ezzel jelezte, hogy jó minőségű a jég, és lehet korcsolyázni] s délután már vig kedvvel s utánozhatatlan bájjal iringáztak fiatal hölgyek s kísérőik a jég sima tükörén” – olvashatjuk a Kecskeméti Lapok 1897. január 10-i számában.
Rendszeresek voltak Jégünnepélyek is: “A pálya 5 órakor 120 villamos lámpával világittatik ki. A zenét a lajosmizsei fúvószenekar szolgáltatja. Lesz fűzértánc is.” – írja a Függetlenség című lap 1905. január 20-án.
Ám a széktói pályán nemcsak korcsolyázni lehetett!
“A kecskeméti korcsolyázó egylet a saját jégpályáján az idén igen szép mulatságokat rendezett. A kecskeméti amazonok — mint lapunknak írják — nagy számmal látogatják a jégpályát. Tudósítónk többek közt följegyezte a Behr nővéreket, Dékány Rózsát, Fekete Rózsát, Horváth Irmát, Molnár Mariskát és Zsuzsikát, Mónus Lujzát, Schweiger Mimikét […] stb. mind megannyi ügyes és kitartó korcsolyázókat.”
(Herkules, 1888. 02. 15. 8.o.)
“Tíz éve már, hogy Kecskeméten a nők is járnak korcsolyázni, ha a tiz évről a jégen kötött házassági statisztikát összeállíthatnánk, bizony meglehetnénk elégedve az eredménnyel, de hogyis ne, midőn csak a választmány 5 nő tagja közül rövid idő alatt 3 ment férjhez olyan, kik a házassági frigyüket nagyobbrészt a jégen szőtték.“
(Kecskemét, 1888. 12. 30.)
Játék:
Hogy nézett ki a széktói korcsolyapálya? A következő játékban megpróbálhatjátok kirakni a Széktóról készült képeslapot. (A fotó nyáron készült, ám a téli sportok szerelmesei a befagyott tavat használták.)