Lila köd – extra

Nem volt még elég? - EXTRA

Kérhetek egy randevút?

Séta a lila ködben

Nem volt még elég?

EXTRA tartalom

Állomásonként olvashattok érdekességeket.

1. ÁLLOMÁS

Társkereső hirdetések

Van, amiből sosem elég: még több hirdetést mutatunk.

Ezeknek legtöbbje kecskeméti lapokból származik az 1880-1920-as évekből, de nem tudtunk ellenállni az országos újságoknak, ha érdemi felhívást találtunk keringőre.

Schmidt Jenny 1915-ben. Fantó Fotó. (A képet a Zrínyi Ilona Ált. Isk. bocsátotta rendelkezésünkre.)
2. ÁLLOMÁS

Jenny gyakran szervezett külön programokat a tanulóinak:

 “A két I. osztályt pedig […] fölvezette a városi székházba (a Városházára), megmutatta nekik a dísztermet s benne Székely falfestményét.”

Ezen felül a Jótékony Nőegylet választmányi tagja és a Rongyos Egyesület gondnoka is volt. Utóbbi felső-középosztálybeli, értelmiségi úrhölgyek jótékonysági szervezete volt, amelynek célja a szegény gyermekek felruházása volt (innen ered az elnevezés). Ezt elsősorban jótékony célú társasági események (pl.: Népünnepély a Műkertben) szervezésével, és az azokból befolyt összeggel igyekeztek megvalósítani. Egy ilyen eseményt az iskolai értesítő is kiemelt: az egyesület mese-délutánján Schmidt Jenny több mesét adott elő vetített képek kíséretével. 

A moziban is tartott ilyen mesedélutánokat, mondhatjuk, hogy a kor technikai vívmányait igyekezett a lehető legnagyobb mértékben kihasználni az élményszerű oktatás jegyében.

4. ÁLLOMÁS

Ha itt nem talált volna megfelelő szert, akkor valamelyik főtéri patikába tudott volna még beugrani. Ugyanis a Városháza Nagytemplom felőli sarkán működött ekkor a város elsőként alapított gyógyszertára, a “Szentháromság”, az Városháza másik sarkán, a Szentháromság-szobor felől pedig Katona Zsigmond (Katonatelep névadójának) gyógyszertára működött, ekkor már fia, ifj. Katona Zsigmond vezetésével. Még egy főtéri lehetőség a Mátyás király patika volt, ami 1875 óta a Takarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár) megépítése óta a mai napig a Főtér Arany János utca felőli sarkán működik.

A belváros századfordulós képeslapon. A kép jobb oldalán látható, azóta elbontott épületben gyógyszertár is volt. (Kép forrása: Saját gyűjteményünkből)
5. ÁLLOMÁS

Hogy a színészek minőségi előadást nyújtsanak, és szövegükben ne tévesszenek, különféle fortélyokat alkalmazott Rakodczay igazgató:

“Kecskeméten, hol nagy bérlet mellett igen jó idény van, Rakodczay igazgató igen üdvös intézkedést hozott be azzal, hogy négy pályadíjat tűzött ki olyan előadók számára, akik valamely szerepet egy este súgó nélkül tudnak elmondani. (Minden ékesszólásnál szebben beszél ez a követésre méltó tett. Szerk.)” 

(Színészek Lapja – 1897)

———————————————————–

A modell című operett (Franz von Suppé sikerszerző darabja) az osztrák ősbemutató évében már Kecskeméten is bemutatásra kerül, szóval a műfaj kedvelői igazán naprakészek lehettek a trendeket illetően. Az alábbiakban a darabból a Coletta keringőt lehet meghallgatni a Gramofononline linkjén:

https://gramofononline.hu/1918708421/coletta_keringo


———————————————————–

Sziklay Szerén házasságkötése után visszavonult a színpadi szerepléstől, egészen addig, míg bele nem öregedett a  tisztes nagyasszonyok, özvegyek, nagymamák megformálásába.

Nemcsak a színpad, hanem a hangosfilm is megtalálta magának, több közönségkedvencben is szerepelt, személyes kedvencünk azonban az 1936-ban készült Három sárkány, amiben az egyik címadó sárkányként szerepel:

 

Három sárkány a YouTube-on

 

Várunk a következő állomáson!

A gombra kattintva átnavigálunk a séta következő állomására.

(És az állomások gyűjtőoldala, ha elfogyna minden remény:

https://seramora.hu/lila-kod-segitseg/)