Húsvétoló – 5.állomás

5. állomás

Húsvétoló

Üdvözlünk a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház és a Hírös Város Turisztikai Központ húsvéti sétájának 5. állomásán, ahol a színházzal kapcsolatos érdekességekről mesélünk!

Inkább meghallgatnád? Íme:

Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház

Mint oly sok városban, Kecskeméten is a millenniumi ünnepségekre (a honfoglalás ezer éves évfordulójára) szerettek volna valami nagyszerűvel kirukkolni. Ennek ékes példája a színház épülete, aminek pénzügyi forrását Helvécia területének eladásából biztosította Kecskemét városa.

Kelemen László, az első magyar színigazgató már a 18. század végén kísérletet tett a kecskeméti színjátszás megteremtésére, de próbálkozása a szülővárosában nem hozott tartós eredményt. Közel száz év múltán azonban már sikerült a várost megillető színházat létrehozni: a bécsi Fellner és Helmer tervezésében, amit a milleniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel 1896-ban Katona József Bánk bán című darabjával. A megnyitón Ferenc József és felesége, Sissy királyné is részt vett. Emléküket tábla is őrzi a színház aulájában.

Tudtad, hogy a Kecskeméti Katona József Színház 2020. január 1-jétől Nemzeti Színházként működik? Jelenleg a színház három tagozattal működik: prózai tagozat, tánctagozat és zenei tagozat. Így lehetőség van a legkülönbözőbb műfajú előadások létrehozására.

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház az 1930-40-es években
(Kép forrása: Séramóra Sétairoda gyűjteményéből)budapest-1909-vigszinhaz-regi-kepeslap-0

Gyerek vagyok

Inkább meghallgatnád? Íme:

Fellner és Helmer, a színház két tervezője, sok színházat tervezett az országban. Bizony, ha nem aludtak eleget, előfordult, hogy rossz város színházterveit vették elő a tervszekrényből. Így történt ez most is, mert előző nap sokáig keresték a piros tojásokat a építész-húsvéton.

Segíts nekik, találd meg a különbségeket a Vígszínház és a mi színházunk tervei között!

MI A KÜLÖNBSÉG?

(Segítségül hívhatod az oldal tetején lévő két színház képét az összehasonlításhoz. A játék új ablakban nyílik meg, ha elkészültél, a vissza gombbal tudsz visszatérni vagy újra olvasd be a QR-kódot.)

Felnőtt vagyok

Inkább meghallgatnád? Íme:

Jászai Mari, aki játszott a nyitódarabban, majd így nyilatkozott a színház szépségéről:
“Legyenek büszkék a szinházukra, mert annak a szinháznak nincs párja sehol. Sok szinházat láttam, sokban játszottam, de higyje meg ez mindnek felette áll. Fellnerék is sok szép alkotással dicsekedhetnek, de ezzel – remekeltek! Abban az épületben minden olyan bájos öszhangban (sic!) van, hogy az maga inspirálja az embert. Katona József szelleme dolgozott ott, mikor azt a szinházat építették. Az egész olyan, mint egy szép zene. Olyan közvetlen hatással van az emberre, aminő közvetlenséget még nem éreztem soha.” 

(Kecskeméti Lapok, 1896.október 11.)

Ahogy a mozi, úgy a színház is minden évben különlegességekkel készült a húsvéti időszakra már a századfordulótól kezdve. Két fő tendencia volt megfigyelhető: Nagyhéten, a Húsvétot megelőző időszakban elgondolkodtató misztériumjátékokat vettek műsorra, majd Nagypénteken egyáltalán nem játszottak, hogy végül Nagyszombattól átvegyék a hangsúlyt a vidám, zenés vígjátékok (pl. A  Limonádé ezredes című). Ekkorra gyakran hívtak sztárfellépőket, fővárosi színházakból vendégeket, hogy az ünnepi hangulatot még inkább erősítsék.

 

Inkább meghallgatnád? Íme:

A Latabárok és Kecskemét

A kecskeméti színjátszás nagy alakjai közül is kiemelkedik egy dinasztia, amelynek neve mindenki számára ismerősen cseng és legalább egy tagjának alakítását látta már. A címből ki is tűnik, hogy a Latabárok családjáról van szó.

A dinasztiaalapító Latabár Endre színházigazgató, pedagógus és elméleti szakember unokája, Latabár Árpád, aki Kövessy Albert társulatának tagjaként Kecskemétre érkezik és emlékezetes alakításával elrabolja a közönség szívét. (1902-ben a Kecskeméti Színházi Újság a társulat legnépszerűbb színészének választja meg a közönség szavazatainak alapján.) Fia, Latabár Kálmán is itt születik 1902-ben, a Katona József utcában, szülőházának helyét emléktáblával is jelzik. Azonban nem telepszik meg itt a család, Latabár Árpádot fővárosi színpadok várják, de vendégjátékra többször visszatér fiatalkori sikereinek helyszínére.

Az 1930-as években pedig két fiával, a 3 Latabárként változatos műsorral lépnek fel Kecskeméten is, illetve kuriózumként szívesen szerepeltetik mindhármukat egy-egy darabban. A minőségi szórakoztatás garantált.

JÁTÉK - MINDENKINEK

Inkább meghallgatnád? Íme:

Az utolsó állomáson készített szelfiket töltsd fel a facebook oldaladra és megosztáskor kérd az ismerőseidet, hogy lájkolják a fotódat! Ne felejtsd el megjelölni a képedet a #kecskemétinemzeti és a #húsvétolókecskemét hashtagekkel. 

A három legtöbb szavazatot kapott fotó beküldőjét egy exkluzív kulisszajárásra hívjuk meg a színházba, három további vendégével együtt.

Bővebb információt a játékról a www.kecskemetinemzeti.hu weboldalon olvashattok!

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház egy századfordulós képeslapon (Kép forrása: Séramóra Sétairoda gyűjteményéből)

Köszönjük, hogy velünk tartottál a sétán!

Bár a pandémiás korlátozások nem tették lehetővé, hogy személyesen találkozzunk ezeken a várva várt tavaszi napokon, reméljük, hogy hamarosan megnyithatjuk a színház kapuit és a nézők között üdvözölhetünk majd Téged is!

Addig is kövesd a színház facebookoldalát, olvasd híreinket a www.kecskemetinemzeti.hu weboldalon!