Húsvétoló – 4. állomás
4. állomás
Húsvétoló
Üdvözlünk a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház és a Hírös Város Turisztikai Központ húsvéti sétájának 4. állomásán, ahol az ünnepi ételekről esik szó!
Inkább meghallgatnád? Íme:
Emléktár tér
A húsvéti ünnepkört megelőzi a 40 napos böjt, azaz testi-lelki megtisztulás, készülődés az ünnepre, amit a hagyományos húsvéti fogások, mint a tojás, a sonka és a bárány feltálalása követett.
Ezen finomságok beszerzésének egyik helyszíne a Főtér volt a középkortól a 20. század második feléig, amikor is piactérként funkcionált.
Gyerek vagyok
Inkább meghallgatnád? Íme: A tojás a termékenység és az újjászületés egyik legősibb jelképe. Ajándékozásuk, színezésük és díszítésük régi korokra nyúlik vissza és világszerte elterjedt. A tojásfestés hagyománya elsősorban Kelet-Közép-Európában maradt fenn napjainkig. Legjellemzőbb a piros színűre festett tojás volt, amely színt eredetileg vöröshagymahéjjal értek el. A festésen, ajándékozáson és elfogyasztáson túl vidám játékok is kapcsolódnak a húsvéti tojásokhoz. Például a tojáskeresés, amikor elrejtik őket egy kertben vagy a szabadban, és fel kell őket kutatni. (Forrás: Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv, Móra Könyvkiadó, 1990, 31-45.o.) Inkább meghallgatnád? Íme: Játék mindenkinek!Itt a főtéren sajnos nem tudott a nyuszi tojásokat elrejteni, hanem kecskéket “rejtettek el”. Ugyanis az Emléktár-tér oszlopainak kerámiadíszítményein a város különböző időszakaiból származó pecséteit, címereit is felfedezhetjük. Természetesen a város címerállatával, a kecskével. Keresd meg, hogy hány kecske van a téren, ha van kedved, a kedvenceddel készíts egy közös képet! |
Felnőtt vagyok
Inkább meghallgatnád? Íme:
Hogyan kerül a bárány a húsvéti asztalra?
A keresztény húsvét szokásainak kialakulásában jelentős befolyással bírt a zsidó húsvét, a pészah. Ekkor ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való kimenekülésüket. Az ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, ám ha az Úr parancsára a zsidók a kapuikat egy áldozati bárány vérével kenték be, akkor elkerülte őket a pusztulás.
Az Újtestamentumban, János evangéliumában pedig azt olvashatjuk, hogy Jézus “Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit”. Az ótestamentumi zsidóknál a bárány leölésének még áldozati szerepe volt, ennek párhuzama Jézus keresztáldozata. Ezért nem véletlen, hogy Krisztust gyakran bárány alakjában jelenítik meg.
(Forrás: Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv, Móra Könyvkiadó, 1990, 45-46.o.)
A húsvéti finomságok ára mindig nagy érdeklődésre tartott számot, hiszen nem volt mindegy, mennyiért vagy mennyi csemege kerül az ünnepi asztalra.
-
- Kecskeméti piac (Kép forrása: FB/Élet a régi Kecskeméten)
-
- Húsvéti levelezőlap (Thúry György Múzeum Múzeum Történeti Dokumentációs Tár Képeslap Gyűjtemény TGYM.2006.24.10)
-
- Jan van Eyck_Genti oltár (A Bárány imádása), 1432 (Forrás: Wikipedia)
-
- Húsvéti sonka (Kecskeméti Közlöny 1936.04.)
-
- Húsvéti bárány, piaci árak (Kecskeméti Közlöny 1934.03.)
-
- Húsvéti ételeink (Kép forrása: hir6.hu)
-
- Húsvéti asztal napjainkban (Kép forrása: origo.hu)
-
- Húsvéti terített asztal Nyíregyházán a Múzeumfaluban (Kép forrása: termeszetbaratikor.network.hu)
Várunk a következő állomáson!
Hogy hol van a következő állomás?
Az utolsó állomáshoz egy feladványon keresztül juthatunk el! Menjünk el a Címerdombig (0-km kőig), onnan Szeged irányába haladjunk addig, amíg egy nagy szoborba nem ütközünk. A szobor mögött áll egy épület, ez a séta végállomása. A szobor mögött, a bejárati lépcső bal oldalán álló kandelláberen vár a leolvasandó QR-kód, az állomás GPS koordinátái a következők:
N 46°54’20.8368″ E 19°41’34.836″
A mellékelt fényképen pedig látod is, hová kell megérkezni.
A gombra kattintva átnavigálunk a séta következő állomására.
(És az állomások gyűjtőoldala, ha elfogyna minden remény:
Segítség )
