Czollner tér – Extra

CZOLLNER TÉR - EXTRA

Ami a sétából kimaradt

(de olyan izgalmas, hogy nem tudjuk megállni, hogy ne mondjuk el)

ZABORETZKY FERENC – PÁLMÁCSKA OVI

Pálmácska Ovi: egykori Tiszti Kaszinó épülete, eredetileg Zaboretzky Ferenc építőmester saját tervezésű lakóháza. A budapesti Lechner és Pártos műépítészeti cégnél dolgozott, több vidéki építkezés, így a kecskeméti Városháza építkezésének művezetője lett. (A Városháza alapkövébe be is vésték a nevét.) 

Emiatt, 1894-ben, 37 évesen költözött Kecskemétre, ám ettől fogva egyre-másra vezette a város akkori legimpozánsabb épületeinek építkezését: például a Rákóczi úti Gazdasági Egyesület székházáét (ma: TIT és házasságkötő terem), vagy a Református Újkollégiumét. 

Zaboretzky Ferenc és a Gazdasági Egyesület székháza a Rákóczi úton
Czollner tér a századfordulón, kép forrása: FB/Élet a régi Kecskeméten
A CZOLLNER TÉR FLÓRÁJA

A tér befásítását csak az állatvásárok itteni megszüntetése után, 1888-ban végezték el (A temetők felszámolása után több funkciója is volt a térnek, egyrészt bizonyos részei beépítésre kerülnek – népiskola, lovarda -, másrészt az üres területre áthelyezték a szénapiacot és a sertéspiacot. Az ilyen típusú funkciók nem segítették a fák megmaradását.). A tér déli oldalán 1892-93-ban a város által felépített 11 tantermes iskolával megtörtént a tér körülhatárolása, így még nagyobb szükség volt a sivárnak látszó tér befásítására. A tér fáit mostohán kezelhették, mert 1906-ban ismét elvégezték a fásítást.

A kép alapján viszont inkább ördögszekereket képzelünk a gyerekek mögé.

 

LOVARDA

“Utcasorban álló, téglalap alaprajzú, földszintes, mindkét végén kontyolt nyeregtetős épület. É-i homlokzatán timpanonos középrizalitban vízszintes záródású bejárat, K-i és Ny-i, hosszabb homlokzatain kosáríves vakárkádsor, az ívek alatt szegmentíves záródású ablaknyílásokkal. Belső terei átalakítva. A katonai lovardát Ferdinánd főherceg építtette 1817-1818 között (építész: Fischer Ágoston). 1917 után az angolkisasszonyoké volt, akik tornateremként használták. Az államosítás után az általános iskola tornaterme volt. 1991-től ismét az angolkisasszonyoké. Felújítva és átalakítva 2000-ben.

A Czollner tér hosszanti oldalára merőlegesen álló, a tér vonalához igazodó, csatlakozó beépítésű, téglalap alakú alaprajzú, földszintes, palával fedett kontyolt tetős klasszicista lovarda.
A térre néző rövidebb homlokzata 3 tengelyes, a középső tengely rizalitot alkot és tympanonban záródik, közepén kétszárnyú klasszicista bejárat, két oldalsó tengelyben 1-1 téglalap alakú osztott ablak.
Oldalhomlokzatok 9 tengelyesek, tengelyekben téglalap alakú osztott ablakok, körül félköríves záródású fülkékben. kb. 1 méter magas körbefutó lábazat.”

(Forrás: muemlekem.hu)

Lovarda a Czollner téren a századfordulón, kép forrása: Hornyik János emlékalbum
DUNSZT FERENC ÉS AZ ANGOLKISASSZONYOK

Csodálatos érzés, mikor a kutatásaink összeérnek, sétáink alanyai közt felfedezzük a kapcsolódási pontokat, így különösen örültünk, mikor Dunszt Ferenc cukrászt, Édes Kecskemét sétánk kedves személyét megpillantottuk a Kecskeméti Közlöny hasábjain. Egy anekdotát ír le az újságcikk, miben Dunszt Ferenc mester az angolkisasszonyok egy rendezvényére rendelt 50 tortát elkészítette, majd a kocsisa rossz helyre szállította ki.
A történet szó szerint:

“Pár év előtti história

Akkor még jól ment a Dunszt-cukrászda. Egyszer az Angolkisasszonyok zárdája valami nagy eseményre ötven tortát rendelt. Dunszt elkészítette, kocsira pakoltatta s megmondta kocsisának, hogy vigye a zárdába. Délután telefonál a zárda, hogy mi van a tortákkal. “Nem méltóztattak megkapni?”- kérdezte Dunszt csodálkozva.

“Nem.”

“Azonnal utánanézek.”

Rosszat sejtve kereste elő kocsisát.

“Elvitted te a tortákat?”

“El. Nagyon megköszönték.”

“Hova vitted?”

“A zárdába. A huszárlaktanya mellé.”

Fejéhez kapva hívta fel Dunszt a telefonközpontot s kérte a Jópásztor-zárda számát:

“Halló, itt Dunszt cukrász beszél! Vittek oda ötven tortát?”

“Igen, hoztak – felelte valamelyik kedves testvér – a jó Isten fizesse meg, nagyon köszönjük.”

Dunszt megrendülten nézett maga elé zöldcsillogású pápaszemén és várta, hogy jótékony gutaütés váltsa meg szenvedéseitől, de aztán, hogy pillanatnyi szédülése elmult, elhaló sóhajjal válaszolt:

“Kérem. Nagyon szívesen…” “

Dunszt Ferenc tévedése (Kecskeméti Közlöny 1935.03.)
ANGOLKISASSZONYOK UTAZÁSAI

Az iskolai évkönyvek rendszeresen számoltak be a növendékek számára szervezett belföldi és külföldi utazásokról is, pl. a francia Riviérán, Lourdesban Velencében, Pisában, Rómában, Pompeiiben tett kirándulásokról. Ezekről képes összeállításokat is közöltek.

NEPOMUKI SZOBOR

A templom bejáratával szemben áll Nepomuki Szent János szobra, amelyet Hoffmann János plébános és Vincze János polgár állíttatott 1856-ban, készítője ismeretlen. Hoffmann János plébánosról a hálás utókor – a szabadságharcban szerzett érdemeiért – utcát is nevezett el róla: a Malom mögött, a Kiskörútról nyílik a Hoffmann János utca, a Magyar Ilona Általános Iskola is itt van. 

Hoffmann végrendeletében 150 forintot hagyott egy Nepomuki Szent János szobor felállítására. Szándékát felkarolta Vincze János kecskeméti lakos, aki védőszentje iránti hálából 600 forintot ajánlott fel a szobor költségeire. Egyébként Nepomuki Szent János folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok és bányászok védőszentje, illetve a gyónási titok mártírjaként tartják számon, gyakori mellékalakja volt pestis-emlékműveknek, ám ebben az esetben inkább a névegyezés dominálhatott. Eredetileg festett volt a szobor. 

Nepomuki Szent János a Czollner téren (kép forrása: kozterkep.hu)

Várunk a többi sétánkon is!

A gombra kattintva átnavigálunk a honlapunkra, ahol sétáink részleteiről, időpontjairól tájékozódhatsz.