A Budai úti izraelita temető – extra

Nem volt még elég? - EXTRA

A Budai úti izraelita temető

Rothfeld, Muth és a többiek

Az „újabb” sírköveken rendszerint szerepel a készítő neve, egyfajta referenciaként hirdetve munkáját. A legtöbbször előforduló nevek Rothfeld és Muth családnevei, akik már felbukkantak A kecskeméti flódni rétegei sétánkon is.

Rothfeld Ignácról bizonyosan tudni, hogy 1883-ban veszi át Mayer János és tsa temetkezési vállalkozását, ami a református bazárban működött. Sikeresen űzte foglalkozását, de a századfordulón a sírkőkereskedési- és gyártási ágazatra vált, ugyanis ebben az időben már ekként hivatkoznak rá, mikor úgy emlegetik, mint a Rákóczi utca megépülésének egyik kerékkötőjét. Nem akarta ugyanis hagyni, hogy kisajátítsák a Klapka utca sarkán lévő házát és telkét, ami a leendő Rákóczi utca nyomvonalában volt. Végül nem túl békés úton, de megoldódott a dolog, a Károlyi utca-Rákóczi utca sarkán kapott egy cseretelket, ahol a műhelyét is működtette, ám gyárosi tevékenységét nem nézték jó szemmel a város egyik legfontosabb presztizsberuházásának közepén: szanaszét heverő sírkőfókákról ír a Magyar Alföld a jelenséggel kapcsolatban.

Később kinövi a telket, elköltözik innen a termelés, Muth Sándorral együtt az ország legnagyobb sírkőgyárosai közé emelkednek, olyan különlegességek is megtalálhatóak nála, mint a svéd fekete gránit, ami (mint nevéből kikövetkeztethető) Svédországból hozat ide.
Olyannyira jó viszonyban vannak Muthtal, hogy közösen készítik el a Városháza előtt ma is megtalálható Katona-emlékkövet, amit a költő halálának évfordulójára szánnak. A közös munka apropójából a Kecskeméti Közlöny mindkét cég bemutatásával foglalkozik.
Rothfeld Ignác fiai már Révészként ismertek és viszik tovább a vállalkozást, bővítik a családi fészket a Rákóczi és a Károlyi utca sarkán, így 1944-re ez lesz a város legkomfortosabb dupla lakása. A ház sorsával A kecskeméti flódni rétegei sétán mesélünk, a családdal kapcsolatban még egy veszteséglastromot közlünk, ahol a családtagok tragikus sorsáról számol be a Magyar Közlöny.

A sírkövön túl gyakran láthatunk kerítést is a sírhely körül, rajta is gyakran ismétlődő név: Schrötter Béla.
Az 1881-es születésű, lakatos végzettségű Schrötter Béla jó helyen nyitotta meg műhelyét, ugyanis a Folyóka utca 90./László Károly utca 2. pontosan szemben volt Muth Sándor sírköves házával, aki a László Károly utca 3-ban lakott. Ez a szomszédsági viszony minden bizonnyal kedvező árukapcsolásnak számított a sírkövek megrendelésekor, hiszen közelebb nehezen lehetett volna találni mesterembert, aki történetesen sírhelykerítést is készít. Egyébként meglehetősen változatos lakatosmunkákat vállalt Schrötter Béla, aki a tűzhelyek (sparheltek) elkészítésétől kezdve a vaslépcsőkön át, az üvegtető szerkezetekig sok mindennel lehetett hozzá fordulni.

Sok évtized kecskeméti munka után a háború őket sem kíméli: családjával együtt elhurcolják őket és egyikük sem tér haza Auschwitzból. 

Zsinagógai kalendárium, időszámítás

„A zsidó időszámítás kezdete 1. Tisri hónap 1., ami a keresztény időszámítás szerint i.e. 3761. október 7., vasárnap. (Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki az Ószövetség alapján.)

(…)

A zsidó időszámítás az ember teremtéséhez igazodik. Őseink leírásai alapján Elul hónap 25-én teremtette az Örökkévaló a világot, majd az azt követő hatodik napon az embert, ami Tisri hónap 1-re esik. A zsinagógai kalendárium az időszámítás előtti I. században nyerte el a végleges alakját, végső formájának kialakítása II. Hillél nevéhez kötődik. (II. Hillél (? – 365 körül) ókori zsidó nászi (fejedelem) körülbelül 330-tól haláláig. Több jogi döntése és rendelkezése mellett az ő műve volt a zsidó naptár kijavítása, hogy a hold- és napévet egyensúlyba hozza. Ebből a célból szökőéveket (hónapot és napot) iktatott be a naptárba.

A mi naptárunk a keresztény, ún. szoláris, azaz Nap alapján számított kalendáriummal ellentétben luniszoláris, azaz mind a Holdat, mind a Napot, sőt bizonyos csillagokat, például az Esthajnal csillagot is figyelembe veszi, így a zsinagógai hónapok 29 és 30 naposak. A zsinagógai év 353, 354 vagy 355 napból áll, vagyis a szoláris, napalapú és a luniszoláris zsinagógai kalendárium között 10–12 nap különbség van. Mivel a zsinagógai ünnepek pontos időponthoz vannak kötve, mint a zsidó újév, a Ros Hasana mindig Tisri 1-2 vagy az engesztelés napja, Jom Kippur mindig Tisri 10. Vagy ott vannak a zarándok ünnepek: Peszách mindig Niszán hónap 15-e. A Tóra írja, hogy a hónapok az évszakokhoz is kapcsolódnak, például Niszán a tavasz hónapja.”

„

A zsinagógai kalendáriumot Luáhnak nevezzük. Ha megvizsgáljuk a különböző kultúrák és vallások időszámítását, látjuk, hogy például a keresztény Gergely-naptár, az úgynevezett polgári naptár egy Szoláris, azaz a nap alapján számított kalendárium. A 365 napos év 12 hónapból áll, a hónapok 30 vagy 31 naposak, a február, mindig 28, ám szökőévben 29 napos.

Egy polgári esztendőben az ünnepek úgynevezett mozgó ünnepek, tehát tudjuk, hogy a húsvét mindig vasárnap és hétfő. Azt azonban már nem tudjuk, hogy ezek a napok március 21. és 22-én vagy 28. és 29-én lesznek-e. Hasonló a helyzet a pünkösddel. Mindezekkel ellentétben a zsinagógai kalendáriumban az ünnepeknek pontos dátuma van.

Egy másik naptár az iszlám által használt úgynevezett Lunáris kalendárium, amely a Hold alapján számítja az évet, ez tehát úgynevezett holdhónapokból áll vagyis minden hónap 28 napos. Éppen ezért jelentős a csúszás a napalapú, szoláris és a holdalapú, lunáris kalendáriumok között. A legismertebb muszlim ünnep a Ramadán például ezért csúszik: néha tavasszal van, néha télen, de lehet ősszel vagy akár nyáron is.

A zsinagógai kalendárium az időszámítás előtti I. században nyerte el a végleges alakját, végső formájának kialakítása II. Hillél nevéhez kötődik. A mi naptárunk a fentiekkel ellentétben Luniszoláris, azaz mind a Holdat, mind a Napot, sőt bizonyos csillagokat például az Esthajnal csillagot is figyelembe veszi, így a zsinagógai hónapok 29 és 30 naposak. A zsinagógai év 356 napból áll, vagyis a szoláris, napalapú és a luniszoláris zsinagógai kalendárium között kilenc nap különbség van. Mivel a zsinagógai ünnepek pontos időponthoz vannak kötve, mint a zsidó újév, a Ros Hasana mindig Tisri 1-2 vagy az engesztelés napja, Jom Kippur mindig Tisri 10. Vagy ott vannak a zarándok ünnepek: Peszách mindig Niszán hónap 15-e.”

Források:

A zsidó naptár eredete

A zsinagógai kalendáriumról

Moór Emanuel

Moór Emanuelt jellemzően magyar származású komponistának és feltalálónak aposztrofálják, de ez messze nem fedi le a zenei életre gyakorolt jelentőségét.

Magánéleti tragédiái következtében élete második felében felhagyott a zeneszerzéssel és inkább találmányaira koncentrált. A leghíresebb kreatúrája a Pleyel-Moór zongora (az ún. „Duplex-Coupler Grand Pianoforte”), ám nem az egyetlen. Szerette volna a vonóshangszerek, különösen a hegedűk gyártási folyamatát egyszerűsíteni, hogy ezáltal olcsóbban lehessen a hangszerekhez jutni. Ezért egy olyan brácsát is készített, aminek testén kevesebb hajlat találhatú, így egyszerűbben elkészíthető.

Mégis elsősorban a duplex zongoráról lett ismert, amiről Leskowsky Albert így írt a Kecskeméti Szemle, 1987. december, p. 9. oldalán:
„A két klaviatúra közül a felső egy oktávval magasabban szól. Az alsó billentyűi úgynevezett magasításokkal vannak ellátva, ezekre könnyen le lehet nyúlni, így rendkívül tág akkordok foghatók át rajta. Egyébként angol a mechanika, a két manuált kuplungolni is lehet, össze- és szétkapcsolni. Gyakorlatilag egy hangot két billentyűvel is el lehet érni.”

És hogyan szól?


 Aki pedig a működését bővebben is megismerné, annak ajánljuk az alábbi cikket:
https://www.worldpianonews.com/historical/the-moor-double-keyboard-piano/

Moór Henrik, Emanuel testvére szintén művészi pályáta lépett, ő a festészetet választotta (a képek között egy általa festett portré is megtalálható). Kettejük művészeti örökségét egy német alapítvány, a Henrik und Emanuel Moor Stiftung őrzi. Munkásságukról az alábbi linken lehet tájékozódni:

https://www.moor-stiftung.de/

Végezetül az alábbi linken megosztjuk a sétán is elhangzó Piano Trio in C Major, Op. 81: II. Largo darabot:

Milyen lesz a feltámadás kora?

A sétán is feszegetjük a kérdést: milyen a túlvilág, milyen nézetek léteznek ezzel kapcsolatban? Ebben szerteágazó témában igyekszik a zsido.com írása rendet tenni:

„A feltámadás Izrael földjén fog megtörténni. Ez az Izraelen belül és kívül eltemetettekre egyaránt vonatkozik. Ami az Izraelen belül eltemetetteket illeti, az ő feltámadásuk meglehetősen egyszerű lefolyású lesz. A lelkük visszaszáll a testükbe, s ők kikelnek sírjaikból. Ám az Izraelen kívül eltemetettek lelke csupán azt követően száll majd vissza a testükbe, miután a testek elérték Izrael földjét. Ez persze szükségessé tesz majd egy valamiféle eszközt, amelynek segítségével a testek eljuthatnak Izrael földjére.
(…)

„Minden zsidónak része van a túlvilági üdvösségben”. És noha Maimonidész[5] felsorolja azokat a csoportokat, akik különféle súlyos bűnök elkövetése miatt elveszítik jogukat a feltámadáshoz, a Midrás Tálpiot magyarázata szerint ez azt jelenti, hogy ezek a csoportok elveszítik a lehetőséget, hogy saját érdemeik alapján részesüljenek az Eljövendő Világból. Ugyanis Isten az Ő végtelen kegyelmében afféle „jótékonysági alapot különített el az ilyen érdemtelenek számára”, amelyből merítve aztán ők is csatlakozhatnak a feltámasztandók seregéhez.

(…)

Egy érdekes kérdés merül fel a reinkarnációban való hit következményeképpen. A zsidó hit szerint egy léleknek addig kell vissza-visszatérnie a földre, amíg nem teljesíti mind a 613 parancsolatot. A micvák finomítják és emelkedettebbé teszik a lelket. Annak érdekében, hogy a lélek tökéletessé váljon, annyiszor és annyi testben kell visszatérnie, amennyi csak szükséges az összes micva teljesítéséhez. (…) A lelkek számos töredék lélekrésszé osztódnak, amelyek azonban önmagukban is teljes és tökéletes lelkeket alkotnak. És mindegyik lélekrész ahhoz a testhez fog csatlakozni, amely tökéletesítését elvégezte.

(…)

Nincs egységes álláspont a Talmudban azt illetően, hogy vajon hogyan lesznek felöltözve az emberek feltámadásukkor. Az egyik szaktekintély szerint mindenki a halotti leplében fog feltámadni. „Rabbi Nátán azt mondta: Az öltözék, amelyben valakit eltemettek, vele együtt fog feltámadni.” Ám rabbi (Jehudá Hánászi) szerint az emberek olyan öltözékben fognak feltámadni, amilyenhez életükben szokva voltak.”

Forrás:

Zsidó filozófia – Milyen lesz a feltámadás kora?

Szellemlények és túlvilági erők

Túlvilági lényekben és meghatározhatatlan entitásokban bővelkedik a zsidó folklór, mitológia. Ezek közül a sétán is mesélünk néhányról, de bőven akad még bemutatásra érdemes:

„Leviatán

A zsidó hagyományban a Leviatán egy félelmetes, ősi tengeri szörnyeteg, amely talán egy óriási krokodil, tengeri kígyó, sárkány vagy bálna alakját öltötte magára. A Leviatánra a héber Bibliában, a Zsoltárokban, Jóbban és Ézsaiás könyvében is hivatkoznak, és a hagyomány szerint nagyon ősi, hiszen Isten az idők kezdetén teremtette. A Leviatánnak van egy megfelelő szárazföldi szörnye, a Behemót. A legenda egyes változataiban Leviatán a Behemót nőstény párja. Mások szerint Isten eredetileg két Leviatánt teremtett, egy hímet és egy nőstényt, de a nőstényt megölte, hogy ne tudjanak szaporodni és elpusztítani a világot. Van egy zsidó legenda is, amely szerint a messiási korszakban a Leviatánt megölik, és az igazak a húsából fognak vacsorázni.”

„Áluká, a zsidó mitológia vámpírja

Hogy boszorkány, vámpír vagy démon inkább, az nem derül ki egyértelműen a forrásokból. A XIII. századi Németországban íródott Széfer chászidim a zsidó misztika egyik fontos könyve. Ebben Aluka vérszívó boszorkányként tűnik fel, aki, ha a kibontja a haját, képes denevérként röpködni és farkassá változni. Ha nem jut vérhez, meghal. Ahhoz, hogy a vámpírból ne váljon démon, földdel teletömött szájjal kell eltemetni. Természetesen őt is elsősorban a szexualitás érdekli és kedvenc időtöltése asszonyok méhének a megátkozása. Nem véletlenül, a hagyomány Lilit lányának tartja őt.”

„

Sirika Panda

Oroszlánfejű vécédémon, egyenesen a Talmud lapjairól. Hogy elkerülje a támadást, jobb, ha az ember egyedül és csendben végzi el a dolgát, máskülönben Sirika Panda agyvérzést okozhat, vagy eleshet miatta az ember. Továbbá érdemes fél mérföldnél távolabb menni az illemhelytől szeretkezés céljából, nehogy a démon epilepsziát okozzon a frigyből született gyermeknek. A Talmud elhárító formulát kínál kínos helyzetekre:

„A hím oroszlán fején és a nőstény oroszlán orrán található a Sirika Panda nevű démon. Leütöttem egy csokor póréhagymával és rácsaptam egy szamár állkapcsával”.”

„Tengu

Egy ráadásként a japán zsidó mitológiából is hoztunk egy különleges alakot. Ezek a legendás, repülő, emberi alakú démonok emberfeletti képességekkel rendelkeznek és állítólag Japán hegyvidékein éltek. A tengukat különösen a Yamabushival, a Shugendōt gyakorló hegyi aszkétákkal hozzák kapcsolatba. Úgy tartották, hogy a Shugendo papok tanítói voltak. Hosszú orrukkal és hosszú szakállukkal furcsán idegennek tűnnek az ázsiaiak hagyományos japán ábrázolásához képest. Gyakran ábrázolják őket a Yamabushi Tokin viselésében is. Hihetetlen, de a Tenguk állítólag „Tora-no-Maki” tekercseket (szó szerint Tora-tekercseket) adtak át a papoknak, akik elvégezték a képzésüket. Mindezek a változatos elemek együttesen a Tengu zsidó eredetére utalnak.”

Források:

https://mazsihisz.hu/a-zsidosagrol/judaizmus/szornyek-demonok-es-mas-mitikus-lenyek-a-zsido-hagyomanyban

https://zsido.com/szellemek-es-demonok-a-zsido-hagyomanyban/

Köszönjük, hogy velünk séramóráltál!

Ha érdekelnek további sétáink, átnavigálunk honlapunkra:

Séramóra Sétairoda

A séta a Magyarhoni Zsidó Imaegylet (ZSIMA) támogatásával jött létre, ajánljuk honlapjukat:

ZSIMA