Dolcsi egy napja – 4. állomás

Dolcsi egy napja

4. állomás

A QR-kód az Apponyi térnél álló közlekedési táblánál van, szemben a Hosszú utcai óvodával.

(Ha nincs meg/eltűnt/megették a verebek, a térképről is leolvasható a kód.)

Rosszkor, rossz helyen – 13:00

Inkább meghallgatnád? Íme:

Komótosan lépdel a főtéren, ahol már csak a piac minden típusú maradványai találhatóak. Elgondolkodik. A délutáni sziesztája jár a fejében és nem is látja a neki intő kezeket és biccentő fejeket a Vásári-Nagy utcán. Itt mindig nagy a jövés-menés, még ezen a piac utáni, álmos órán is. A kanyar törésében működő Bimbó vaskereskedés kiemelt csomópontja a forgalomnak. Az üzlet előtt álló Sebők János rőfös kereskedő már messziről integet Dolcsinak, aki csak szórakozottan legyint neki. Ha nem ebéd utáni üzemszünetét tölti, hanem a jelen eseményeinek szenteli figyelmét, valószínűleg észrevette volna, hogy Sebők nem barátságos invitálást hajt végre, hanem inkább bosszúsan rázza felé a kezét. Ugyanis Sebők Dolcsi azon üzletfelei közé tartozik, akiket piacra menetben szólított le és csinált vele gyors üzletet az udvarában, azonban jobban meggondolva Sebők nem tartja annyira jutányosnak a vételárat magára nézve, mint először gondolta. Lehet némi szíverősítő is a segítségére van ebben. Mindenesetre szó szerinti sárdobálásba kezd, amire már Dolcsi is visszazökken a kerékvágásba és azonnal szenvedélyes adok-kapok kezdődik. Törik esernyő, csorbul önérzet. A vaskereskedés elé csődül az utca népe, végre egy rendőrt is kerítenek, ám ez startpisztolynak bizonyul, mert Sebők vad cséplőből még vadabb sprinterré válik és elinal a tett helyszínéről. 

Don-kanyar, Máriaváros

Inkább meghallgatnád? Íme:

Kecskemét ezen része az 1960-as, 70-es évek városrendezése következtében teljesen átalakult. Épületeket, teljes házsorokat bontottak el, megváltoztatva az utcaszerkezetet és a városképet. A szűk, kanyargós utcák helyett szellősebb, egyenesebb, a modern életvitelhez szükséges, akár négysávos utakat hoztak létre: a Petőfi Sándor utca az egykori Vásári-Nagy utca nagyjábóli nyomvonalán jött létre. Illetve modern, szocialista épületekkel (Megyei Tanács, ma Önkormányzat, Alföld Áruház, Szalagház, Fűrészfogasok) szegélyezett tágas köztereket alakítottak ki. A földszintes vályogházak mellett 1969-ben a II. városi bérház emblematikus épületét is elbontották. A Gáspár András utca 15. szám alatt álló épület az utca élesen kanyarodó részén helyezkedett el, a népnyelv az utca ezen szakaszát Don-kanyarnak nevezte el.  

“A Don-kanyarba érve jobbra a Bánó-ház kapuzata terpeszkedett… [A Bánó-ház ma is áll, a Magyar Naiv Művészek Gyűjteményének ad otthont.] A kanyar végén állt a magyaros szecessziós stílusban 1906-ban épült ún. II. városi bérház – egy tulajdonképpeni üzletház. […] Egyik sarkán az egykori Megváltó patika, másik sarkán a városi italmérés fogadta a vendégeket. Utóbbi 1942-ben nyílt meg a korábbi Bimbó vaskereskedés helyén. A később állami kezelésbe került Városi Italház „nagykocsma” néven rögzült a köztudatban, ahol még az 1960-as években is számos május 1-jei felvonulást vészeltek át a kivezényelt résztvevők.

A Don-kanyar elnevezésének miértjét csak találgathatjuk: a név összefüggésben lehet az 1940-es években az útszakasz veszélyessége miatt használt „halálkanyar” kifejezéssel, ez változhatott át Don-kanyarrá a tragikomikus népi élcelődés megnyilvánulásaként. Eredete olyannyira homályos, hogy 1959-ben Joós Ferenc helytörténész műkedvelő nyelvészkedéssel próbálja megfejteni a kifejezés eredetét, felveti a sarkon lévő nagykocsma szerepét is, melynek meglátogatása után még kanyargósabbá válhatott a korántsem egyenes útszakasz. Mindemellett a név inkább az itt tapasztalható forgalmi káoszra tett csípős megjegyzésekből válhatott igazi elnevezéssé… […]” (Forrás: Bezsenyi Ádám: A Don-kanyartól a Petőfi Sándor utcáig II. HH 2020. nyár-ősz)

Otthon, édes otthon

Inkább meghallgatnád? Íme:

Dolcsi megtépázott zakójáról próbálja eltüntetni a csörte nyomait és most már igazán szeretné, ha otthon volna. Szerencsére két gondolatnyira van csak a Hosszú utca. Otthon nem is kérdeznek tőle semmit, vannak ügyei, amiknek a részleteiről a békesség érdekében jobb nem tudni. Manci azért oda settenkedik (Erzsike távolról felügyeli ezt a műveletet) és esti színházi programjukról érdeklődik. Dolcsi bólogat, abból a nagy hangból rendesen fogyott mostanra: műsor már eddig is volt, színház meg majd este lesz.

Dolcsinak feleségével, Végh Lukács Erzsébettel (1913.04.15-én esküdtek meg) meglehetősen viharos volt a házassága. Igazi temperamentumos, se veled, se nélküled viszonyuk volt, Erzsébet még Dolcsi ellenfeleivel, az ébredőkkel is összeszűri a levet, rossz időszakuk idején elérik, hogy feljelentést tegyen a férje ellen (Dolcsi sógorával együtt) kormányzósértés tárgyban. A per és a tanúvallomás idejére már kibékülnek, kart karba öltve érkeznek a bíróságra és a vallomásban kijelenti, hogy csak mérgében tette a feljelentést az ébredők nyomására, annak semmilyen valóságalapja nincs. Dolcsi azt nyilatkozza róla egy pesti lapban, hogy cigánylányt vett el, állítólag ebből is lett perpatvar.

Erzsike viharos családi légkörben nő fel, de apjával bensőséges viszonyban vannak. Szerelemgyerek.

Manci egy külön fejezet Dolcsi operettes életében, aki bár nem vér szerinti gyermeke, mégis különleges kapocs köti össze őket. Egy éjszaka a kaszárnya mellett jött haza szokásos üzleti útjainak egyikéről, mikor egy mocorgó pokrócot vett észre a kerítés tövében… Egy körülbelül egyhetes kislány rugdalózott a rongyban, amit nyilván az a kaszárnyában szolgáló egyik bakának – az apának – tett oda célzásként az anyja. Nem volt ez egyedi eset akkoriban, de nagy szerencse volt, hogy még élve találták meg a gyermeket. Ráadásul pont ő, Dolcsi volt a megtaláló. Mert volt valami abban a kis jószágban, aminek nem tudott nemet mondani. Szóval attól a naptól Manci az ő lánya. 

Robbantás – 1919.

Inkább meghallgatnád? Íme:

Robbantás 1919

„Leitnerhez is igen sokszor beállítottak a kecskeméti ébredők, akik bekiabáltak hozzá: — Add ki zsidó a millióidat! 

Megfenyegették, hogy Francia-Kiss Miskával együtt elviszik az orgoványi buckák közé, ámde Leitner inkább pénzt adott nekik, semhogy életét kockára dobja.(…)”

Az eset után feleségét és sógorát ráveszik, hogy kormányzósértés vádjával jelentsék fel Dolcsit, hogy valahogy mégis pénzhez jussanak tőle. A per tárgyalásán Dolcsi így tanúskodik:

“A házamat is fel akarták robbantani. Tíz darab kézigránátot helyeztek el a házam falában és amikor ez felrobbant, a házam eleje összedőlt, de a szomszédomban lakó szegény keresztény papucsos háza pedig egészen összedült [sic!]. Bolond világ volt ez kérem alássan, mert nem volt olyan éjszaka, amikor be ne zörgettek volna és pénzt ne követeltek volna. Én, hogy békességben lehessek, meg hagytam magam zsaroltatni. Amikor egy ízben rám törték a kaput és már úgy volt, hogy elvisznek Orgoványra, azt mondtam: — Inkább üssenek most agyon, de ne vigyenek oda, ahol annyi szegény ártatlan ember holtteste porlad. — Szerencsére rendőrök jöttek és akkor ezek megszabadítottak. Később is állandóan azt kiabálták be az ablakomon, hogy : — Ma zsidóvért iszunk. Ma minden zsidónak meg kell dögleni. Aztán dörömbölni kezdtek és azt kiabálták: Nyisd ki zsidó a kaput! Egy ízben megint nagy lármát csaptak éjszakának idején és azt kiabálták: — Te büdös zsidó, megsértetted a nemzeti hadsereget, Héjjas Ivánt, a kormányzó úrfőméltóságát, ezért meg fogsz lakolni.” (…)

Ezután a terembe szólítják Leitner feleségét, egy termetes hölgyet, aki szemmel láthatólag aggódik férje sorsáért. Leitnerné tagadja, hogy férje őelőtte kormányzósértés követett el, Leitnerné előadja, hogy jó viszonyban élt férjével, dacára annak, hogy ő keresztény, férje pedig zsidó vallású. Előfordultak ugyan köztük perpatvarok, mert a férje féltékeny természetű. Elnök: Hogy viselkedett általában magával szemben a férje? — Kérem, nagyon jó ember, csak igen heves. De zaklattak is sokat bennünket, gránátot dobtak a lakásunkba, bejöttök hozzánk. „…Add ki zsidó a millióidat!,”

Elnök: De hiszen maga tette meg feljelentését férje ellen!? A feljelentést alá is írtam. Előttem Leitner nem követett el kormányzósértést, sokkal több bennem a magyar érzés, semhogy ezt eltűrtem volna. Feljelentésemet feldúlt lelki állapotomban tettem meg.” (…) Leitnerné egyre azt hajtogatja,hogy felháborodásában indokolatlanul adott felhatalmazást ügyvédjének a feljelentésre.
(Esti Kurir, 1925. február 21., 42. szám)

Lakos kézigránátok eredeti csomagolásban, a vipavai első világháborús múzeum gyűjteményéből (Forrás: nagyhaboru.blog.hu)

De elég az emlékezésből, irány a színház, ahol ma különleges, tudományos-fantasztikus operettet adnak!

Várunk a 5. állomáson!

Az alábbi link átnavigál a következő állomásra:

A volt Bagatell előtt, egy kandeláberen lesz a QR-kód.

(Ha nincs meg/eltűnt/megették a verebek, a térképről is leolvasható a kód.)