Dolcsi egy napja – 2. állomás

Beretvás

Inkább meghallgatnád? Íme:

Irány hát a Beretvás, ami kocsislegény kora óta törzshelye. A Beretvás nemcsak kávéház, étterem és szálloda, hanem intézmény! Központja és eredője a főtér minden izgalmának, éppúgy, mint Dolcsi, természetes hát, hogy itt ütötte fel kihelyezett irodáját. Dolcsi hűsége a Beretváshoz legengás, 1932-ben, a gazdasági világválság begyűrűzésekor a Beretvást bezárják, de ő továbbra is a bezárt kávéház teraszán tartja fogadóóráit, hiszen itt keresi mindenki, telefonon is itt érik el leghamarabb. Egy széket hozat a lakásáról és felfogad egy férfit, hogy öntözze a terasz leandereit, ennyire a magáénak érzi a helyet. 

Nem is túlzó ez a ragaszkodás, ha tudjuk, hogy a kávéház valóban kiemelkedő szerepet játszott a Dolcsi-féle piaci kereskedők életében. Sokan nem rendelkeztek klasszikus irodahelyiséggel és házuk udvarai is inkább üzemek, gyümölcsfeldolgozók voltak nagy forgalommal, üzletkötésre, egyezségre kevésbé voltak alkalmas helyszínek. Így a kávéház, ami nyilvános, de biztonságos térnek számított, ahol akár egy különteremben szerződések megkötése és a pénzforgalom is professzionális keretek között mehetett végbe kiemelten fontos szerepet töltött be, nem kell csodálkoznunk tehát, ha a törzshelyéért külön áldozatokra is hajlandó volt – például Dolcsi.

(Hallgasd tovább)

Amint azonban a Luther-palota átjárójához ér, hirtelen megtorpan. A Beretvás teraszán ugyanis meglátja az Ébredő Magyarok Egyesületének (ÉME) nem is kevés tagját a teraszon feketézni. Ez a szervezet 1918-ban alakult, önmagát hazafiasként definiáló, erősen félkatonai csoportosulás kecskeméti alapítókat is sorai között tudhatott (Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály). Alapvetően történelmi traumákból, Magyarországot ért vereségekből táplálkozott és erősen antiszemita nézetekkel rendelkezett és a fehérterror több bűncselekményéért is a tagok, illetve a Héjjas-különítménybe szerveződő tagjai tehetők felelőssé. Héjjasék a felelősségrevonás elől a nyugati határra mennek hogy ott a Rongyos Gárda igazgatásával létrehozzák a rövid életű Lajta Bánságot. 1921-ben mindenki amnesztiát kap Horthy Miklós kormányzótól.

Dolcsinak rendszeresen akad velük konfliktusa, ebben zsidó származása is közrejátszott, de még inkább Dolcsi heves, szókimondó természete és üzleti érdekütközéseik, ugyanis az ÉME több befolyásos tagjai is bortermelőként és kereskedőként működött, Dolcsi sikereire igencsak ferde szemmel nézve. Több alkalommal a provokált szóváltáson túl tettlegességig fajul a nézeteltérés közöttük, a létszámfölény miatt legtöbbször Dolcsi kárára – tűnik el arany pecsétgyűrű is. A konfliktust sorozatos pereskedés, fenyegetések, sőt merénylet is tarkítja, ugyanis még 1919 novemberében több kézigránátot is elhelyeznek Dolcsi házánál és fel is robbantják azt.