Zseb-Séramóra – 4. állomás

Zseb-séramóra

4. állomás

4. állomás

Nagykőrösi út sarka
Jakó előtt

Az állomás GPS koordinátái:

46°54’34.3″N 19°41’37.0″E

Karácsonyi kirakatok

A mai karácsonyi szokások legtöbbje a 19. század közepén-végén alakult ki. Ekkor vették át az apró, jelzésszerű, kézzel készült ajándékok helyét a minél több és minél pompásabb, újabb divatokat követő termékek.

Gyerekeknek játékot, felnőtteknek ruhaneműt, háztartási cikket és még sok minden mást kínáltak a karácsonyi vásárokon, az üzletekben, és az ekkor születő áruházakban: nagy pompával, feldíszítve, zenével csalogatták a vevőket.

A reklámok, hirdetések mellett mégis csak a karácsonyi kirakat volt a kereskedők legfontosabb eszköze ahhoz, hogy vásárlásra csábítsák a vevőket. A szép kirakatok részévé váltak a városok karácsonyi dekorációjának is, és ahogy korábban a vásárok bódéi és az előttük bámészkodók, hozzátartoztak a karácsonyi utca képéhez. Gyerekek tömegei tolongtak egy-egy játéküzlet kirakata előtt, még ha nem is mindenki számíthatott arra, hogy részesülhet abból a mesevilágból.

Forrás: Tészabó Júlia: Karácsony. Magyar hagyományok. Kossuth Kiadó, 125.

A Julius Meinl 1862-ben nyitotta meg kis fűszerüzletét Bécsben, ahol kávébabot, kakaót, teát, cukrot és rizst árult. Majd fél évszázaddal később – 1913-ra – a Monarchia legjelentősebb kávépörkölője és legnagyobb tea- és kávéimportőre lett. A bécsi kávékultúrát Magyarországon is meghonosítandó 1900-ban létrehozta hazai leányvállalatát Meinl Gyula Kávébehozatali Rt. névvel (1909-től részvénytársaság.) A 30-as évekre saját magyarországi kávépörkölő üzeme és csokoládégyára mellett 33 budapesti és 22 vidéki fiókja működött. Köztük a kecskeméti: a Koháry utca (mai Kiskörút) és Szabadság tér sarkán (itt a zászlótartó mellett állva olyan, mintha bent állnánk az egykori üzletben!) Majd a Luther-palota melletti, egykori historizáló sarki épületbe költözött (a helyén az 1980-as években épült a ma is álló saroképület).

A következő hirdetésből kiderül, hogy Mikulás-csomaggal és csokoládéval kedveskednek a gyerekeknek, ám likőrökkel és rummal a felnőttekre is gondoltak.

“ITT A MIKULÁS!

Nevét nem hirdeti piros betű a naptárban s még sincs egyetlen gyermek, aki ne tudná, hogy hétfőn este jön a Mikulás. Már napok óta jár-kel a városban, hátán legendás kosarával, zsákjával, végig gusztálja a kecskeméti boltokat és ahol szép kirakatot, bő raktárat, jó dolgokat és olcsóságot talál, ott megrakodik. […]

A Mikulás közeledésével kapcsolatban nem lehet megállás és szó nélkül elmenni a központnak mindenkor egyik leglátványosabb kirakata, egyik legnevesebb üzlete, a Meinl-fiók előtt. 4—5 éve létesítette kecskeméti fiókját a Meinl Kávébehozatali Rt., de ma már úgy tűnik fel, mintha évtizedek óta ott lenne a Szabadság-tér Körösi-utcai oldalán. […]

Lássuk a Meinl-Mikulást: Nagy Mikulás-csomag 64 fillér […]. De már a karácsonyi árúk is itt vannak: Csodás szép figurákból álló karácsonyfacsokoládé negyedkilós doboza 1 pengő 76 fillér, karácsonyfacukorka félkilónként 1 pengő 20. Gyönyörű ajándék kosarakat állít össze a fiók tetszés szerint. Egy literes üveg jó Meinl-rum 3 pengő 34 fillér […]. A Meinl likőrök minősége páratlan.”

Kecskeméti Közlöny, 1932. December 4. 14 évf. 275. szám

“Amikor nagyapó nagyanyát elvette, karácsonyra Meinl-ajándékkosárkával lepte őt meg. És íme, manapság is mit adhatnánk szebbet, kedvesebbet egy szépen díszített, Meinl-áruval megrakott kosárkánál vagy csomagnál? Kérjük, jöjjön a legközelebbi Meinl-üzletbe, ahol vételkényszer nélkül megszemlélheti az ott kiállított karácsonyi ajándék összeállításainkat.”

Kecskeméti Lapok, 1929. 12.24. 292. Szám

A Nagykőrösi utcában voltak meg találhatóak a város legjobb cukrászdái egy időben előfordult, hogy három is volt, szinte egymás szomszédjában.

Közülük talán legismertebbek voltak a Gyenes család Nefelejcs nevű és a Dunszt család cukrászdája, akik mindketten a mostani állomásunkhoz közel működtek.

A cukrászdákat szívesen kérdezték, mi várható karácsonyfadísz tekintetében abban az évben és mennyibe fog ez a kedves vásárlóknak kerülni. A háborús években sem maradt el ez a kérdés, 1940-ben azt nyilatkozták a cukrászok, hogy a várható vámok miatt bizony mélyebben kell annak a pénztárcájába nyúlnia, aki teljes díszben szerette volna látni a karácsonyfáját.