Zseb-Séramóra – 1. állomás

Zseb-séramóra

1. állomás

1. állomás

Barátok temploma

Az állomás GPS koordinátái:

46°54’25.3″N 19°41’33.2″E

Kép forrása: FORTEPAN/FSZEK, Budapest Gyűjtemény, Sándor György

Szent Miklós

 

A város történetének kezdetéhez is kapcsolódik és a sétát is ezzel kezdjük.

Kecskemét legrégebbi (14. Századi eredetű), ma is álló épülete a Barátok temploma, más néven Ferences templom, hivatalosan pedig Szent Miklós-templom, ugyanis Kecskemét védőszentjének emelték. 

Szent Miklós Myra (Müra: város Törökországban, a Földközi-tenger partján, korábban görög lakosai voltak) püspöke volt, a 300-as évek elején, a katolikus és az ortodox egyház szentként tiszteli. Szent Miklós Európa-szerte a kereskedővárosok védőszentje volt.

 

Szent Miklóst azért is lett Kecskemét védőszentje, mert oltalma megment a rablástól és kifosztástól, és ebben a fenyegetésben jócskán volt része a városnak. A város legkorábbi ismert pecsétjén is az ő alakja látható

Életéről több legenda maradt fenn – ezekből alakult ki a Mikulás személye. 

Mivel püspökként nagyobb vagyonnal rendelkezett, gyakran segített a rászorultakon. A három leány kiházasításának történetéből ered az “ajándékozó szentté” válása. Történt ugyanis, hogy egy elszegényedett nemesembernek három leánya volt, akiket hozomány híján nem tudott kiházasítani. Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, de szerénységből ezt titokban tartotta. Egy éjszaka arannyal teli erszényt dobott be a szegény ember ablakán, aki abból ki tudta házasítani a legidősebb leányát. A következő években úgyanígy tett, hogy a másik két leány is férjhez tudjon menni. De a harmadik alkalommal az apa kileste a jótevőt, és szerette volna Miklós püspöknek ezt meghálálni, aki azt mondta, hogy csak Istennek tartoznak hálával és köszönettel.

Kép forrása: FORTEPAN/Kővári Brigitta
Kép forrása: FORTEPAN/ Hámori Gyula

A gyermekek megajándékozásának szokása előbb Szent Miklós napján, majd a reformációt követően a karácsonyi ajándékozással összekapcsolódva jelent meg. Mégpedig azért, hogy a gyerekek megajándékozása ne egy katolikus szenthez kapcsolódjon. A középkorban is létezett karácsonyi ajándékozás, de addig elsősorban a szegényeknek gyűjtött adományokból állt.

A 19. századra azonban visszatért a Miklós-naphoz kötődő ajándékozás is. A szláv eredetű Mikulás szó először 1856-ban fordult elő, és a hozzá kapcsolódó szokások sem sokkal korábbiak.

 

Forrás: Tészabó Júlia: Karácsony. Magyar hagyományok. Kossuth Kiadó, 103-107.

Beszélgetésindító kérdések ifjaknak:

– Írtál már levelet a Mikulásnak? Vagy Jézuskának?

– Kaptál már virgácsot?

– Hová szoktad tenni a bakancsodat/csizmádat?